Barbara Bouchet, 1943-ban született Német-Amrerikai színésznő és üzletasszony

Több mint 80 filmben és TV epizódban szerepelt, majd karrierje után fitnesz könyvek és filmek gyártására specializálódott céget hozott létre, ebből kifolyólag a mai napig egy fitness stúdiót üzmeletet. Fontosabb filmei között tartható a Casino Royale Bond paródia, a Non si sevizia un paperino című Olasz horror, és a 2002-es Scorsese film a New York bandái. 

Bouchet 4 testvér közül a legidősebb volt. Csehszlovákiában született a Német megszállás idején, Reichenburg városában. 

A háború után a családja menekült táborba került az Amerikai Zónában Németország területén, szerencséjükre tudtak és kaptak letelepedési engedélyt az Egyesült Államokban. 

Amerikába érve San Francisco-ban telepedtek le ahol Barbara felnevelkedett és főiskolára járt. Apja, rendezvény fotógráfusként dolgozott, saját kis sötétkamrája volt. Asszisztense Brian Goodspeed jó kapcsolatot ápolt a James Bond franchise főnökeivel, apja Lisszaboni lakása ezért főszerepet kapott az Őfelsége Titkos Ügynöke című filmben, Diana Rigg és George Lazneby főszereplésével. 

A nagysikerű 1959-es Gidget című film sikere nyomán - a film alap sztorija egy fiatal lányról szól aki egy nyár alatt szerelembe esik és mindezt a tengerparton szörfözéssel karöltve - a KPIX-TV elhatározta, hogy egy Miss Gidget szépségversenyt rendez, tinédzser korosztályból bárki nevezhetett és Barbara meg is nyerte a versenyt. 

A sikernek köszönhetően Barbara lehetőséget kapott, hogy a TV társaság tánc csoportjának tagja lehessen. Habár nem országos TV társaság volt a KPIX, a heti 6 nap műsornak köszönhetően lehetőséget kaptak a tagok, hogy emberek tízezrei láthassák őket. Barbara 1959-1962 között volt a csoport tagja, ez után költözött Hollywoodba, hogy színésznő lehessen. Nevét Goutscher-ől Bouchert-re változtatta. 

Kezdetben Bouchet magazin címlapokon szerepelt és TV reklámokban tűnt fel, végül első filmszerepe 1964-ben érte utol, a What a Way to Go filmben, további fontosabb szerepei In Harm's Way (1964), és az Agent for H.A.R.M. (1966).

Kétszer is szerepelt a Playboy fél-akt sorozatéban 1965 május és az 1967 februári számokban. A Casino Royale paródiában Miss Moneypenny-t játszotta, kezdeti kisebb szerepeinek köszönhetően elérte, hogy később fontosabb filmekben is feltűnjön. Szerepelt még a Star Trek sorozat egyik 1968-as epiódjában. 

1970-ben Olaszországba költözött és az ottani filmvilágban kezdett el dolgozni, miután Hollywoodban nem tudott befutni és beskatulyáztatni nem akarta magát. Több stílusú filmben is szerepelt amik akkor a 70-es években az Olasz filmművészetet képviselték:

- Giallo: erotikus-horror vagy éppen misztikus történet. 

- Poliziotteschi: Olasz krimi.

- commedia sexy all'italiana: Olasz szexkomádia. 

Kiemelkedőbb filmjei ekkor:

• Black Belly of the Tarantula (La tarantola dal ventre nero, 1971)
• Amuck (Alla ricerca del piacere, 1972), 
• French Sex Murders (Casa d'Appuntamento, 1972)
• Milano calibro 9 (1972)
• Non si sevizia un paperino (1972)
• The Red Queen Kills Seven Times (La dama rossa uccide sette volte, 1972)
• L'Anatra all'arancia (Duck in Orange Sauce, 1975)
• Death Rage (Con la rabbia agli occhi, 1976)
• Sex with a Smile (40 gradi all'ombra del lenzuolo, 1975)

1980-as évekre televíziós személyiség lett Olaszországban, ekkor szerepelt együtt Gregory Peck oldalán az 1983-as The Scarlet and The Black című nagy sikerű TV sorozatban. 1985-ben kezdte el üzleti vállalkozását és fitnesz stúdiót nyitott Rómában. 2002-ben forgatott ismét Scorsese filmjében. 

1974-ben házasodott meg, 2006-ban váltak el, házasságából 2 gyermeke született. 

Pier Angeli 1932-ben született Olasz TV és film színésznő. Első amerikai filmje az 1951-es Teresa című film volt, amiért Golden Globe díjat kapott, a Legjobb Feltörkevő Újonc jategóriában. 1971-ben szerepet kapott a Keresztapa című filmben ami talán karrierjében nagy lehetőség lett volna, ám korai halála ezt megakadályozta. 

Romantikus kapcsolat fűzte az akkori évek két kult ikonjához, Kirk Douglas-hez és James Dean-hez, végül Vic Damone énekes-zenészhez ment hozzá. 

Született Anna Maria Pierangeli in Cagliari, Szardínia szigetén, egy testvére volt a színtén színésznő Marisa Pavan. 1950-ben az Olasz Domani è troppo tardi című filmben tűnt fel. Ezzel a filmel megnyílt elötte az út Amerikába, a rákövetkező évben Fred Zinnemann rendező filmjéban tűnt fel, a már említett Teresa. Rendkívül nagy hatsát gyakorolt mindenkire és a kritikai siker nem maradt el. Az MGM stúdióval szerződést kötött majd több filmben is szerpelt. 

Miután Leslie Caron lett az MGM új üdvöskéje, a stúdió szerződést bontott vele. Ezek után a Warner Bros. vette szárnyai alá, és a The Silver Chalice filmben Paul Newman-al szerepelt együtt a vásznon. A Paramount égisze alatt készített The Rose Tattoo filmben kapott volna egy szerepet de terhessége közbe szól így testvére kapta meg a szerepet, amiért végül Oscarra jelölték. Ez után a Columbia stúdióval dolgozott a Port Afrique filmben. 

A 60-as évekre visszaköltözött forgatni Europába. Kevés sikeres filmje lett ezekben az években de az Angry Silence és a Sodom and Gomorrah (1963) továbbra is reflektor fényben tartotta, a Halál 50 órája című filmben kapott kisebb szerepe miatt ismét feltűnt egy amerikai filmben ám mégis a Keresztapa egyik szerepe tette volna őt ismét a reflektorfénybe. 

Kirk Douglas soha nem tagadta, hogy szerelemes volt Angeli-be, James Dean-el való kapcsolatát meg állítólag édesanyja akadályozta meg. Vic Damone-al 4 évig volt házas, szakításukat azonban a nagy byílvánosság elé tárta a média. 

39 évesen találtak rá Los Angelesi lakásán holtan, halálának oka antidepresszáns túladagolás volt. Franciaországban temették el. 

Daniela Bianchi 1942-ben született Olaszországban. Legismertebb szerepe a Magyar közönségnek Tatiana Romanova az Oroszországból szeretettel című, 1963-as James Bond filmben. 

A Rómában születte hölgy 1960-ban a Miss Universe szépségversenyen vett részt és a döntőbe jutott adotságaival, és bár nem lett dobogós, megkapta a Legfotogenikusabb díjat. Kicsivel korábban 1958-ban kapta meg első film szerepét, de igazi sikere 1963-ban jött el amikor is 21 évesen az egyik legfiatalabb Bond lányt játszotta el a sorozat történetében, de a "fő" Bond lányok sorában továbbra is a legfiatalabb. Az ő "rekordját" Allison Doddy dönötte meg 18 évesen a Halálvágta című Bond filmben. Bianchi hangját Barbara Jefford szinkronizálta le angolra, mivel Olasz akcentusa túl erős volt. 

Ezek után több Francia és Olasz filmben is szerepelt a legutolsót 1968-ban forgatta. 1970-ben volult végleg vissza a filmezéstől, utána egy hajó mágnáshoz ment hozzá akitől egy fia született. 

Yvonne Joyce Craig 1937-ben született amerikai balett táncos és színésznő, akinek legismertebb szerepe Batgirl a 60-as évek sikersorozatában a Batman-ben volt. De e mellett az amerikai TV-k "ünnepelt" sztárja volt, aki fel-fel tűnt az akkori kor sok sorozatában egy-egy epizódra vagy mint viszatérő karakter. 

A 60-as évekre több babér termett Yvonne-nak a TV-ben, így át is nyargelt hamar, hogy feltűnjön a The Barbara Stanwyck Show, a Death Valley Days és a My Three Sons TV showkban. A rajongói körökben mégis sokan Marta szerepéért kedvelik, a Star Trek, "Whom Gods Destroy" (1968) epizódjából. 

Yvone Craig mint Marta Orion.

1965-ben szerepett kapott a The Man from U.N.C.L.E. sorozatban, ennek egy két részes egész estés epizódjában Yvonne félmeztelenül napozik - na persze hason fekve látjuk őt - ami az akkori korban még így is rizikós volt egy főműsor időben lévő epizódról szólva. 

Az ominózus jelent. Ne felejtsük el ekkor még 1966-ot írtunk. 

A 60-as évek mésik klasszikus sorozatában a The Wild Wild West egyik epizódjában tűnt fel mint egy bérgyilkos, de feltűnt Yvonne a McHale's Navy sorozatban is. 

Yvonne, Jonathan Daly oldalán, 1968-ból a The Ghost & Mrs. Muir első évadának, második epizódjában. 

Bár a TV-ből sokan simerték, mégis a Batman sorozat egyik szerepe hozta el neki az igazi sikert, ebben Barbara Gordon és Batgirl karakterét játszotta 1967 és 1968 között. Yvonne annyira szerette a karaktert, hogy írt is egy levelet a DC Comics-nak, hogy ne csak a sorozatban de még a képregényben se legyen "elesett' a személye, ugyanis a TV-ben több epizód arról szólt, hogyan mentik meg őt Batman és Robin és ugyanígy tett amikor egy 1988-as kiadásban Batgirl lebénult. 

A Batman után Yvonne itt-ot feltűnt a TV-ben és a mozikban. A Love, American Style sorozatban 4 epizód erejéig volt látható, de a The Six Million Dollar Man (1974) egyik szerepében is feltűnt.

Yvonne végül magánvállalkozásba kezdett. Jelenleg saját weboldala van. 

Eartha Mae Kitt 1927-ben született. amerikai énekes, színész és cabaré sztár. Hazájában a közönség elött a leginkább az 1953-as "C'est Si Bon" dallal, illetve a Karácsonyi "Santa Baby" slágerrel ismert. Színésznőként a 60-as évek sláger sorozatában a Batman-ben szerepelt mint Macskanő az utolsó évadban, a szerepet korábban kitöltő Julie Newmar egy másik szerződése nem engedte, hogy ismét a felhúzza a bőrruhát. 

A mai "fiatalok" számára Yzma karaktere révén ismert, ugyanis ő szólaltatta meg a Disney Eszeveszett Birodalom című rajzfilmben. 

Kitt 1943-ban kezdte el karrierjét a Katherine Dunham Company-el egészen 1948-ig. Tehetsége már akkor kitűnt mindenki számára, ének hangja félreismerhetetlen volt, olyan slágerekkel mint a "Let's Do It", "Champagne Taste", "C'est si bon", "Just an Old Fashioned Girl", "Monotonous", "Je cherche un homme", "Love for Sale", "I'd Rather Be Burned as a Witch", "Katibim", "Mink, Schmink", "Under the Bridges of Paris", és a korábban említett nagy slágere a "Santa Baby".

Tovább emelve karrierjét az évek során folyékonyan megtanulta a Francia nyelvet, amíg Európában turnézott. Ennek okán további Angol nyelvű dalai egy kis Francia beütést kaptak. 

1950-ben kapta meg első szerepét Orson Welles színházi darabjában, mint a trójai Helené, a Dr. Faustus darabban. Nemsokkal később szerepet kapott a New Faces of 1952 című revüben, itt adta elő a "Monotonous" és a "Bal, Petit Bal" dalokat. 2 évvel később a 20th Century Fox stúdió celluloidra forgatta a revüt. Későbbi filmjei a Mark of the Hawk (1957), St. Louis Blues (1958) és a Anna Lucasta (1959).

Az 50-es évek végére és a 60-as évek elejére, Kitt dalokat készített, filmbekben szerepelt, televíziós műsorokban tűnt fel, éjszakai klubbokban tett látogatásai mellett a Brroadwayen is feltűnt méghozzá a Mrs. Patterson-ban 1954-1955 között. A 60-as évek végére kapta meg Macskanő szerepét. 

Ezek után ismét a Broadwayre vitte az útja. 1978-ban egy TV reklámban adta a hangját, az utána lévő években és elötte is 3 életrajzi könyvet adott ki: Thursday's Child (1956), Alone with Me (1976) és a I'm Still Here: Confessions of a Sex Kitten (1989).

1984-ben ismét top listás dallal jelentkezett, a "Where is My Man" aranylemezes lett, és Angliában a 36. helyig vitte a sláger listákon, az Államokban pedig a 7. helyig. Zenei stílusa az éjszakai klubbok közönségét fogta meg, mind odahaza mind a szigetországban, rajongói körében sok volt a meleg férfi, amitől nem is rettegete vagy viszolygot, és mivel akkor "Élte" életét az AIDS és az a tény, hogy ez a melegek betegsége, többszőr is adományozott HIV & AIDS alapítványoknak. 

A 90-es években Broadway és musicalek tucatjaiban lépett fel, de ismét oda adta a hangját a BBC Rádiónak Dzsungel Könyve adaptációjához, amibel meglepő módon Kaa a python hangja volt.

Yzma szerepéért az Eszeveszett Birodalom című Disney rajzfilmben, a rajzfilm szakma díját Annie díjat kapott, és a folytatásban valamint a Disney TV-re készült Eszeveszett Birodalom sorozatban színtén Yzma hangjaként a TV-s Emmy díjat kapta meg. 

Évei során kiállt a melegek és transzneműek jogaiért, sokszor fellépet a közösség érdekében illetve amikor tehett e nem utasította vissza a koncert fellépést sem. 

2008-ban rákban halt meg.  

A mostani posztommal kivételt teszek, hisz George Brown Petty IV nem a szebbik nemhez tartozott, viszont a nemrég vele kapcsolatban szerzett információk arra késztettek, hogy írjak róla. 

George Petty 1894-ben születte Pin-Up művész volt az Egyesült Államokban. Művei többségében az Esquire magazinban jelentek meg, de éves kalendáriumként is elérhető volt. Alkotásai mint a mai Playboyban "Centerfold", vagyis kihajtható egy oldalas portré formátumban is megjenetek. Továbbá sikert értek el, igaz repro formátumban művei a II. v.h-ban, méghozzá a repülőgépek orrára festve, ezen munkák egyik legismertebbike, a Memphis Belle bombázóra festett alkotás. 

A Memphis Belle és legénysége.

A "Petty Girl" - "Petty Lány"

George Petty legismertebb alkotása a "Petty Girl", ami egy rajzolt pin-up sorozat alkotás volt hölgyekről, 1933 -tól 1956-ig. Legjellegzetesen hosszú lábakkal mutatta képzelt karaktereit, és ehez párosult még a méretekhez képest kisebb fej, ezzel is kiemelve a hölgyek jellegzetes nemi jellegeit. 

Petty 1975-ben halt meg a kaliforniai San Pedroban.

Egy 1997-ben megjelent köny a rajzolórol kiderítette, hogy képzelt műveihez sokszor a lánya adott ikletet.

Arlene Carol Dahl, született 1925-ben, az MGM stúdió szerződött színésznője volt, aki az 50-es évek ismert hölgye volt. A hölgy Lorenzo Lamas édesanyja.

Dahl kisasszony 1947-ben kezdte el mozis karrierjét. Legimsertebb filmjei: Reign of Terror (1949), Three Little Words (1950), Woman's World (1954), Slightly Scarlet (1956), and Journey to the Center of the Earth (1959).

1948-ban az akkor még Massachusett-i kormányzóval John F. Kennedy-vel volt viszonya. Első házassága hamar tönkre ment, de 1951-ben hozzáment Fernando Lamas-hoz, majd végül a közös gyerekük meg is született 1958-ban Lorenzo Lamas néven. Gyermeke születése után, Dahl kevésbé a karrierjére mintsem a családjára koncentrált, ennek ellenére nagyritkán elfogadott egy-egy szerepet.

Dahl továbbá íróként és szépség tanácsadóként is dolgozott. Az álltala alapított Arlene Dahl Enterprises fehérneműket és kozmetikai kiegészítőket reklámozott.

Karrierjére kisebb árnyékot vetett, amikor a McCarthy féle boszorkány üldözések során, az ő meghallgatásán neveket adott át a bizottságnak.

Elegancia és nőiesség jellemezte megjelenését. Jelenleg az egyik legcsinosabb színésznőként tartják számon a háború utáni évek mozi időszakára. Bár kiemelkedő szerepei nem voltak, sokan hiszik, hogy szépsége az ami megragadta a közönséget.

Nathalie Kay "Tippi" Hedren 1930-ban született amerikai színésznő és divat modell. Legismertebb filmjei az Alfred Hitchcock álltal rendezett Madarak és a Marnie.

Hedren már az 50-es évektől sikeres modell karriert tudhatott a kezében, és olyan magazinok címoldalán láthatták az olvasók mint a Life magazin. A Brit rendező Alfred Hitchcock a The Today Show-ban fedezte fel, egész pontosan az abban a műsorban sogárzott itall reklámban. A rednező zseni egy Grace Kelly-hez hasonló megjelenésű, magabiztos szexi-szőkét keresett legújabb filmjéhez.

Hitchcock akkor egy igen magas 25 ezer dolláros próbafelvételre invitálta Hedren-t, és nemsokkal később alá is iratott vele egy több éves szerződést. Annyira belefojt a dolgokba állítólag, hogy még az öltözködését is megszabta. Egyik leginkább kiemelkedőbb ötlete azonban, hogy a neve mindösszesen Tippi-ként jelenjen meg az újságokban és a marketing során.

Első filmje a Madarak című film volt. A rendkívül kényes rendező nem bízott semmit a véletlenre és többszőr is a tervezett "gumi" madarak helyett, igaziakat használt a forgatás során, ezzel is bár segítve a félelem érzetett a színészek tekíntetén, de többszőr is sokkolta vele Hedren-t aki nemegyszer sírva fakadt a szünetekben.

Végül orvosi utasításra kellet 1 hét pihenőt kivennie, mely idő során Hedren kisasszony rémálmoktól szenvedett. Ennek ellenére, a film nagy siker volt és Hedren egy Golden Globe díjat is kapott.  

Második filmje a Marnie, Sean Connery oldalán kevésbé sikeres és a mozi pénztáraknál sem úgy muzsikált ahogy akarták. Hedren évekkel későb egy interjúban azt állította, hogy Hitchcock további filmtervekkel bombázta ám mindegyikre nemet mondott, és más rendezőket a Brit mágus egyszerűen elűzött, mondván nem ér rá.

Amikor ez eljutott hozzá, kerek perec utasította a rendezőt, hogy engedje el, ám ő a karrierje tönkretételével fenyegetett. Végül a Universal vette meg a szerződést, de végül kirugták mert nem akarta elvállalni Hitchcock egyik TV-s rendezését.

Egy 2011-es interjúban Hedren végül "kitálalt" mondván a rendező többszőr is szexuálisan közeledett felé, eme interjú isnpirálta a BBC/HBO közös filmjét a The Girl címmel, mejben Sienna Miller játsza Tippi Hedren-t és Toby Jones pedig Alfred Hitchcock rendezőt.

Annak ellenére, hogy komolyabb karriert nem futott be, szerepe a Madarak és a Marnie című filmekben, a mai napig emlékezetesek. Szőke haja és csodás tekíntetet, inspirálta pl. Naomi Watts szerepét a Mulholland Drive című filmben. Még a Luis Vuiton márka is 2006-ban a Marnie nyitó jelenetét lemásolva hajtott fejet a színésznő elött. A Vanity Fair magazin pedig odáig ment, hogy Januar Jones karakterét a Reklámőrültek sorozatban egyenesen Hedren hugának nevezte.

Hedren ma jószolgálati nagykövetként járja a világot.

Christine Maria Kaufmann 1945-ben született Ausztriában. Apja Német, anyja pedig Francia származású

Christine ballerinának tanult a Müncheni operában. Hét éves volt amikor filmkarriere elindult, az 1952-es Im weißen Rößl (White Horse Inn) című filmmel. Ám az igazi áttörést a Rosen-Resli hozta el két évvel később. Ezután olyan sikerek jöttek mint a The Last Days of Pompeii (1959) vagy Kirk Douglas főszereplésével forgatott Town Without Pity (1961).

1963-ban ment hozzá Tony Curtis színészhez, akivel a Taras Bulba film forgatása során ismerkedett össze. Christine ekkor még csak 17 éves volt. Házasságukból két kislány született, ennek ellenére 1968-ban elváltak. Házasságuk során Christine felhagyott a színészettel, és csak a válás után vágott neki ismét bele a színészkedésbe.

Jelenleg egy saját sikeres kozmetikai cég tulajdonosa. Kitűnően beszél anyanyelvén kívül Angolul és Franciául.

Taras Bulba film poszter.